Mikor hozza a gólya a második gyermeket?

Az első gyermek fogantatása, a „pocaklakós” időszak, a szülés és a babával együtt töltött időszak kezdetben tele van az újdonság élményéből adódó izgatott kíváncsiság és a bizonytalanság szülte szorongás ambivalenciájával. 

Ezek az érzések boldoggá, ugyanakkor óvatossá, aggodalmaskodóvá teszik a szülőket. Bizonytalanságuk persze idővel – a tapasztalatok gyarapodásával – csökken, de a második születését mindenképpen befolyásolják az első gyermek születése előtti és utáni élmények, tapasztalatok. Ha ezek örömteli, pozitív emlékek, akkor a második gyermek érkezését örömteli várakozás övezi – ellenkező esetben viszont eluralkodhat a bizonytalanság, a félelem.  A második gyermek érkezését általában a szülők többsége már kevesebb szorongással és nagyobb magabiztossággal fogadja, ennek köszönhetően a legtöbb második baba nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb, mint a nővérkéje vagy bátyókája volt az ő korában. Ezek a megfigyelések természetesen nem általánosíthatók, hiszen számtalan dolog befolyásolhatja a második gyermek megszületését, ami felülírja ezt az általános tapasztalatot…

Az első gyermek fogantatása körüli történések

Ha a teherbe esés pozitív esemény a pár számára, nagyobb eséllyel vállalkoznak, illetve kevesebb szorongással gondolnak a második baba tervezésére. Ám ha az elsőnél a véletlen fogantatás terhet jelentett, vagy ha a baba „nem sikerül” természetes úton, csak mesterséges beavatkozás eredményeképpen, akkor a kudarc, a csalódás miatt a pár bátortalanabbul vállalkozik második gyermekre.

Az első gyermekkel töltött várandósság, a szülés élménye, a kismama-időszak

• A szülők jobban megfontolják, esetleg időben tologatják a második baba vállalását, ha az első terhesség alatt kellemetlen élményeket éltek át. Veszélyeztetett terhesség esetén megterhelő lehet nemcsak az anya, az apa számára is, hogy a kismama nem vagy korlátozott mértékben dolgozhat, sokat kell pihennie, esetleg feküdnie, kímélő életmódot kell folytatnia, a szexuális életet pedig korlátozni, esetleg átmenetileg beszüntetni szükséges. Az édesanya gyakran nehezen viseli ezt az állapotot, hiszen nem így tervezte a várandósságot, izgulhat a gyermeke egészségi állapota és szülés, sőt esetleges kiszolgáltatottsága miatt is. A feszültség pedig a szülők párkapcsolatának sem tesz jót…
• A szülés-születés élménye lehet pozitív, örömteli – ugyanakkor a skála másik végpontjához, a negatív, borzalmas élményekhez is közelíthet.  A második gyermek vállalását egyértelműen negatívan befolyásolhatja, ha az első baba születéséhez fájó emlékek fűződnek… A pozitív szülésélmény érthető módon sokkal inkább elősegíti a család gyarapodását.
• Az újszülött egészségi állapota szintén erőteljesen befolyásolja a második gyermek vállalását. A betegen született, vagy a szülési trauma miatt sérült elsőszülött megfontolttá teheti a szülőket.
• A gyermekágyi időszakban (az első hat hétben) meghatározó lehet a szoptatás sikeressége, az alvás-ébrenlét ciklus szabályossága, a gyermek testi-mentális fejlődése, a szülők pihenési lehetőségei.

Az első gyermek temperamentuma

A gyermek veleszületett temperamentuma jelentős mértékben befolyásolja a szülő-gyermek illetve szülői-házastársi kapcsolatot. Ha az újszülött nehezen megnyugtatható, sokat síró, keveset alvó baba, a gyermek édesanyja és/vagy édesapja rossz szülőnek érezheti magát. A „rossz szülő vagyok” fantázia pedig nem segíti a szülőség pozitív átélését és a szülői feladatok ellátását…

A házastársi és párkapcsolat változásai

Ha az elsőszülött túlságosan leterheli egyik vagy mindkét szülőt, s nem marad idejük, energiájuk a párkapcsolatukra, eltávolodhatnak egymástól. Ezek az élmények, tapasztalatok sokszor „ellene dolgoznak” a második gyermek vállalásának.

Mindezekkel együtt sok szülő dönt úgy, hogy szeretne újabb gyermeket vállalni. Hogy mikor is érkezik a kistestvér, a fenti szempontok összjátékának eredménye lehet. Sok „hátráltató tényező” fennállásakor általában nagyobb a korkülönbség a gyermekek között – ha viszont a szülők számára kevésbé szorongató a testvér érkezése, akkor időben egymáshoz közelebb születnek a gyermekek. Nagy korkülönbség esetén a második gyermek a funkcionális egyke pozícióba születik bele, ami a szülők nagyobb odafigyelésével, törődésével jár együtt. Ha kisebb a korkülönbség, akkor sokkal inkább együtt nevelkednek a testvérek, idővel remek „partneri” viszonyt alakítva ki egymás között. A korkülönbség természetesen az egyik leglényegesebb testvéri kapcsolatot befolyásoló tényező – a másik a nemi hasonlóság-különbözőség kérdése.