Időpont: 2019. április 28. vasárnapi plenáris

Sopron, 2019. április 26-28.

 

A gyermek kezdetben kiszolgáltatott a szüleinek fizikailag, de érzelmileg hosszú éveken át vagy akár örökre.  A gyermek szülei elismerésére és szeretetére vágyik egy életen át, vagy talán örökké.  A gyermek a családi egység fenntartásáért küzd hosszú éveken keresztül, illetve legbelül talán örökkön örökké. A gyermek igazi kiszolgáltatottsága a szülei felé valójában ezen szükségleteiből tevődik össze. Azonban gyakran előfordul, hogy a gyermek szeretve lenni, az elismerve lenni és a biztonság iránti szükségleteit nem képesek a szülei megfelelő módon kielégíteni, esetlegesen azért nem, mert a saját életük vagy akár saját párkapcsolatuk elakadásával foglalkoznak.

Ezekben a helyzetekben a gyermek beékelődik a szülei kapcsolatába, és ezzel a családi egység fennmaradásáért önmaga életkori szükségleteit háttérbe helyezi. Ez a nem tudatos vállalás azonban gyakran jár együtt azzal az érzéssel, hogy nem végzi tökéletesen a dolgát. Nem tud elég tökéletesen közvetíteni, nem vonja magára a szülei figyelmét elég hosszan, mert többek között a szülei kapcsolatában újra és újra megjelenik a feszültség, a veszekedés, esetleg a válás alternatívája.

A beékelődött gyermek a szülők nehézségeit, elakadásait ezáltal önmaga kudarcaként értelmezi, bűntudatot és elégedetlenség érzést él át, akár egy egész életen át. Hiába szeretné a teljesítményével, közvetítésével a szülők elismerését megszerezni, nem szokott sikerülni. A szülő mindezt talán észre sem veszi, illetve természetesnek veszi.  Ezzel az el nem ismert  érzéssel a szülői kapcsolat fogságában maradva nehéz teljes értékű felnőtt életet élni. A szülő-gyermek kapcsolatot jellemző bizonytalan kötődés a szülőkről való leválási nehézséggel együtt megnehezíti a horizontális vagyis a párkapcsolat kialakulását, vagy az abban meglévő lojalitásérzés vagy akár a hűség, a biztonság érzésének kialakulását. Mindez pedig negatívan befolyásolhatja a párkapcsolat minőségét, stabilitását, elégedettségét.

Ennek a folyamatnak, a beékelődött létforma gyermekkori és felnőttkori alternatíváinak, azok velejáróinak végig gondolását ígéri az előadó, párterápiás esetvignettákkal színesítve az előadást.

Hammer Zsuzsanna: klinikai szakpszichológus, kiképző család-pszichoterapeuta. ELTE Pszichológiai Intézet, Tanácsadás Pszichológiája Tanszék egyetemi adjunktusa.